Beton dilatáció
Bizonyára sok építkező szembesült már a kellemetlen repedésekkel, melyek elrontják a szépen kialakított beton felületünk látványát. Fontos azonban tudni, hogy az effajta esztétikai hibák megjelenését pontos tervezéssel csökkenthetjük, de adott esetben teljesen el is kerülhetjük.
Mitől alakul ki a dilatáció?
Az estrich beton padló első 30 napos száradása során fellépő zsugorodásokat dilatációval kezelik, azaz a szakkivitelezést végző vállalkozó irányított vágásokat hoz létre azért, hogy a megakadályozza a nem várt repedéseket. A dilatációk hiánya szinte minden esetben repedések kialakulásához vezet.
Zsugorodási repedések akkor alakulnak ki, amennyiben:
· nem alkalmaznak dilatációs szalagot,
· a felülethőmérséklet tartósan meghaladja a 25-30°C-ot
· keverési arány nem megfelelő (túl nedves vagy túl száraz a keverék)
· felületünk hirtelen szárad
· túl nagy a hirtelen hőmérsékletváltozás, például a felület hidegben készül és a padlófűtést beindítjuk
· üvegszálat, üveghajat kihagyja a kivitelező az estrich keverékből
A beton repedések kialakulásának számos más kiváltó oka lehet. Újépítési szerkezeteknél a szerkezet elmozdulása, azok terhelésének hatása által, de számos külső környezeti hatás következtében is kialakulnak a repedések, mint például a fagyás-olvadás, egyenlőtlen hőmérsékleti eloszlás, vagy a nem megfelelő pára és nedvességtartalom által. Elképzelhető az is, hogy a megbízott szakember helytelenül keverte és dolgozta be a betonkeverékünket.
Tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy teljesen tökéletes betonfelület nem létezik, apróbb repedések jelentkezni fognak, hiába dolgoztunk a legjobb kivitelezővel, a legjobb időjárási körülmények között.
Hogyan kerülhető el a repedés?
A friss betonpadló az első egy hónapban jelentősen zsugorodik, emiatt is van szükség a dilatációs hézagok kialakítására, hogy a térfogat csökkenés, irányítottan menjen végbe. 20 m²-nél nagyobb egybefüggő beton, estrich, designbeton padló felületet minden esetben dilatációval kell ellátni (1. kép).
A betonon lévő repedések kialakulása szabályozható, ami az irányukat, mélységüket illeti. Akkor is szükség van dilatációs hézagok kialakítására, ha a beton mozgását függőleges vagy vízszintes irányban akadályozza egy fal, oszlop, ajtónyílás, küszöb, stb.. A dilatációs hézagok célja, hogy az anyag tágulásának, térfogatváltozásának legyen helye (2. kép).
A fal és az aljzat találkozásánál, a szegélyeknél mindenképp alkalmazzunk dilatációs szalagot. Súlyos problémákhoz vezethet, ha a frissen kivitelezett betonfelületek utókezelése elmarad. Ennek kapcsán mindenképp konzultáljunk a kivitelezővel, milyen utókezelés lehetséges: például párazáró felületkeményítő vagy egyéb impregnáló kezelések.
1. kép: Frissen vágott beton dilatáció
2. kép: Jól sikerült irányított dilatáció